2011. június 30., csütörtök

Más, más a vakáció

Szeretem a vakációt. Ahogy számbavettem hány hetünk van, mit lehet ez idő alatt tenni... hát kevésnek tűnik ez a röpke néhény hét. Olyan hamar este lesz. Még bele sem jöttünk és már majdnem eltelt egy hét.

A második félévet jobban nyílvántartottam. Jegyeztem mikor mivel foglalkoztunk, elszámoltathatóbban tanultunk. Ettől nem lettünk hatékonyabbak, csupán bármikor visszanézhetek és számbavehetem mire mennyi időt szántunk, bár nem volt nálunk olyan, hogy óra, mert sokszor az egy órai anyaghoz sokkal kevesebb idő kellett itthon, néha meg több. És nem is mindig egy órai anyagot vettünk át egy alkalommal.
Csak érdekesség képpen jegyzem meg, statisztikai adatokból elmondhatom, hogy a román tankönyvet, munkafüzetet vettük elő a leggyakrabban, mégis azzal haladtunk a leglassabban, nem fejeztük be a tananyagot. Aztán a magyar (olvasás) közetkezik, majd a matek és a környezet. Tovább már nem írom. Heti átlag 18 "óra" volt. Teljes hetes tavaszi szünetet nem tartottunk, de bármikor szükségünk volt szünetre, lazítottunk. Legkevesebb heti 6 legtöbb heti 30 "óra" volt, e számok tartalmazzák az "extrakurikuláris" tevkenységeket is és ezek a szélsőségek csak egyszer fordultak elő. Visszatekintve elmondhatom, hogy nem volt nagyon leterhelő. Nem bánom, hogy ezt az utat választottuk.

Most sem lazsálunk. Most csak magunknak tanulunk. Több-kevesebb motivációval igyekszünk végére érni a román tananyagnak. Ezen kívül angolt tanulunk. Rajzolunk, kézimunkázunk. És csak úgy ülünk sétálunk, futunk, játszunk kint a parkban. Közben még itthon is teszünk-veszünk.

Ötleteket kerestem és találtam kézimunkához, rajzoláshoz.
A héten teherautót ragasztottunk.
Ötletet egy a könyvtárból kölcsönzött könyvben találtam:
Egyszerű munka volt, hulladék papírt is használtunk és régi rajztömbök borítójára ragasztottuk az autókat.

Aztán medvét is rajzoltunk.
Ötlet az Art Projects for Kids oldalról.

Ezek az édes semmittevéseink.

És nem maradhat el az olvasás.
Felolvastam vagy inkább újra olvastam a gyerekeknek Christopher Shennan: "Jonatán mester álma"-t (Harmat). Szép történet. Fülszöveg:
Jonatán mester elbóbiskol a műhelyében, és álmában életre kelnek a maga készítette bábúk és babák. A sárga hajú, örökmozgó Pálcika egy fiókban papírosokat talál, amiből a játékok rájönnek, hogy eladásra készültek, és a gonosz Márdus biztatására fellázadnak alkotójuk ellen. Mi lesz a sorsa a gyönyörű Mirandának, a királyi párnak és a hűséges Tam-tamnak? A fordulatos, lebilincselő történet a Teremtő Isten önfeláldozó szeretetéről mesél kicsiknek és nagyoknak. 
Vakáció közeledtével gondolkoztam, hogy honnan szerzünk majd elég új(általunk még nem olvasott) könyvet a lányoknak. Aztán olyan szépen kialakult, megyei könytár, iskolakönyvtár és tegnap is kaptam kölcsön nem kevés könyvet. Ha nem is tart ki őszig, egyelőre van mit olvasni. És majd lesz is, mert Isten gondot visel - mindenről.

2011. június 27., hétfő

Itt a vakáció!

Végre nekünk is itt a vakáció!
Hétvégén voltunk vizsgázni és megkaptuk a bizonyítványt.
Írja benne, hogy negyedik osztályba léphet, vagy valami hasonlót. Szóbeli értékelést kapott Anita. Jól teljesített a vizsgán. Nem hibátlanul. Ami nem ment a legjobban, azt még gyakoroljuk. Jó volt ez a megmérettetés, azért mert konkrét dolgokra mutatott rá, ahol meg kell erősíteni a tanultakat. Én elégedett vagyok. Erre számítottam: összeségében jó eredményre, ami azért megmutassa hiányosságunkat is.
Legjobban annak örülök, hogy elhozhattunk öt könyvet az iskola könyvtárából. S bár ritkán megyünk el az iskolába, ígéretet kaptunk, hogy még majd kölcsönöznek nekünk.
Most az egész családdal voltunk vizsgázni, a kicsik is látták hol vizsgázik a nagy és remélik máskor is velünk tarthatnak.

És akkor itt van a szünidő, amikor nem kell semmit tanulni.
De lehet.
-javítani az állóképességet, tornázni (vagyis kint lenni, szaladni, ugrálni, játszani)
-lehet két apróságot helyretenni, megerősíteni matematikából
-lehet olvasni, olvasni, olvasni
-lehet játszani
-lehet nyelvet tanulni: angolt és románt
-lehet élvezni a nyarat.

Mindenkinek áldott, szép nyarat, jó pihenést, vakációzást!

2011. június 23., csütörtök

Itt a nyár

...  a hasznos semmittevések ideje.
Csendes de szép hétvégénk volt, volt aki beteg volt, volt vendégünk is és egész jól telt nekem, aki épp nem voltam beteg.
Lassan elérkezik hozzánk is a vizsga ideje és vele a szabadság, amikor azzal foglalkozunk csak ami épp érdekel, illetve érekessé tesszük azt, amivel foglalkozni akarunk. Jó lenne, ha tanév közben is mindig így lenne, de ez nekünk még nem sikerült.
És így most vizsga előtt látom, tudom, hogy nem megy minden a legjobban. Ez természetes vagy érthető kellene legyen. Még érzem egy-egy tantárgynál, hogy van még mit behozni. Közben emlékeztetem magam, hogy nem egy tökéletes gyerek a cél vagy bizonyítvány -bár örülnék neki, és a tanév végi megmérettetés pozítivuma lehet az, hogy jobban meglátom, hol, mire kell jobban figyeljünk.

Közben egy hónap után újra elmentünk a könyvtárba. Már ismernek minket, egy anyuka, aki három gyerekkel jön könyveket kölcsönözni, a gyerekek is tudják már melyik néni szokta őket cukorkával kínálni (szerintem ez elmaradhatna).
A magyar Verne könyvek kifogytak vagy legalább mi most nem találtunk olyat amit még nem olvasott volna Anita, kivéve a Némo kapitányt, de azt még nem találta érdekesnek. Most egy három az egyben kötetet vittünk vissza. Ezeket én nem olvastam. De lehet, hogy nem is érdekelt. Már nem tudom. Így most is kicsit kívül maradtam (lesz ez még így). Mégis jó, hogy két szülő van egy családban, mert ezekből azért volt amit olvasott a férjem.
Azért találtunk még olvanivalót magyarul.

A múltkor a könytárosnő ajánlott egy könyvet egy festőről, románul. Én járatlan vagyok ami a művészetet illeti. Így most együtt olvastunk, tanultunk, én biztos tanultam.  "Gauguin si culorile tropicalelor"  Paul Gauguin-ról (1848-1903).
Kell valamit kigondoljak, tervezzek, hogy lassan festőkről, zeneszerzőkről tanuljunk. Láttam már itt-ott pár ötletet. Remélem a nyáron lesz időm tervezni, olvasni, művelődni.


A fenti könyv után valami igazán gyerekeknek íródott könyv került a kezünkbe, a témában, magyarul. Két egér kalandjai sorozatból a "Színek". Nekem is nagyon érdekes volt, azért is, mert a magyar festők  neveit, műveit nem ismerem.  A kicsik csak lapozták, de Anita és én elolvastuk, de szeritnem még fogjuk forgatni. Annyi érdekes, hasznos infó van benne olvasmányosan! És annyi kép!
A könyv végén hasznos mellékletek is vannak. Csak kettő, amit nekem nagyon tetszik, segít a színek egymásrahatásának tanulmányozásában.

Ha itt lesz a vakáció nekünk is, újra jelentkezem.

2011. június 15., szerda

Volt egy hétvége...

Már csak hétvégékről írok :). Pedig minden napnak megvan a maga szépsége és szomorúsága.

Falun voltunk. Messze. Tapasztaltam, hogy a kicsik is nőttek, jobban bírták az utazást, bár fárasztó volt nekik.
És újra láttak baromfit, tehenet, kecskét, disznót és kismalacokat, cicát, békát, csigát, szitakötőt, kerti haszonnövényeket. Ettünk epret tövéről, cseresznyét a fáról. És nem utolsó sorban volt lehetőség a "szocializációra" különböző korú és nemű  rég és ritkán látott rokonokkal.
Ilyenkor az idő repül. Mi pedig őrizzük a szép emlékeket.

2011. június 10., péntek

Hétvége

Honap már egy hete lesz, hogy családi napunk volt, kirándulással. Már írtam erről pár sort, ezért kicsit nehezen ültem le újra írni róla. Inkább képeket mutatok.
Szegeden voltunk. Kicsit a központban (fagyiztunk is) aztán a Vadasparkban sétáltunk (gyerkek kipróbálták a milyen a pónin lovagolni). Ezzel el is mondtam azt, ami nekik a legszebb volt a kirándulásban. Jó fáradtan értünk haza. De szép emlékekkel gazdagoztunk.

Nincs messze Szeged, de meg kellett állni enni és kicsit mozogni.

Szeged központja. Gyönyörű épűletek, szép szobrok, és egy könyvebolt, tele magyar könyvekkel!
Ez a szobor tetszett a legjobban a lányoknak: Szent István és Gizella.










A Vadaspark. Jó nagy! Többször meg kellett pihenjünk. Ez is felejthetetlen marad - a pónizás miatt.













Nagyon jók ezek a táblák. Nem tudtuk mindent elolvasni, ahhoz napokat kellett volna ott töltsünk. Nem jutott eszembe, hogy mindet lefényképezzük. Így hát még szeretnék elmenni egyszer ezért is. Nagyon sok információt tartalmaznak. A kicsik elfáradtak, a vége fele sokat kellett bíztatni, bátorítani őket, hogy kitartsanak. Vihettük volna a sportkocsit. :)

Hálás vagyok Istennek oltalmáért, családunkért, a meleg, napos időért.
Gondolkozom, mikor is lesz és ki lessz ott, amikor az oroszlán és bárány együtt legelnek? Van néhány vad, amit én is megsímogatnék... Egyelőre beérem a  Vadasparki sétával.

2011. június 4., szombat

Reggeli torna

Ma reggel 'korán', vagyis még nyolc óra előtt kimentünk futni a parkba Anitával. Nagyon jó volt! Van a pekan kitaposott ösvény, azon nagyon jó szaladni! Élveztük a reggeli hűvös, friss levegőt, madarak hangját, napsütést... És a csendes parkot. Csak néhány ember volt a kiserdőben, inkább csak átmentek rajta, volt aki a kutyáját sétáltatta, és három hölgy kocogott.
Testnevelésből kell futni. Szeret szaladni Anita, csak délelőtt, délután, amikor ki szoktunk menni a gyerekekkel sokan vannak a parkban, aztán melegben nehezebb is futni.
Nem mondom, hogy minden reggel, de remélem gyakran lesz még ilyen szép reggelünk.
Aztán látva a nagyot, a két kicsi is gyakorol, öröm nézni őket.

2011. június 2., csütörtök

Technika - dísz

Technikából kell ablak- ajtódíszt készíteni Ez lett. Ötlet innen.
Munkamenet képekben.


2011. június 1., szerda

Az elmúlt napokból

Várom már a vakációt. Amikor nem kell az iskolának tanulni. Csak azért, mert érdekel, mert jó... Ismételünk. És hátra van a rajz és tehnika. Ez legalább érdekes és pihentető.

Egyik rajzolásunk témája a "Fa" (nme mert kell, csak úgy, mert 'útunkba esett' a téma). Megfigyeltük előtte kint, hogy messzebbről milyennek látjuk a fákat, érdekes volt megfigyelni a formájukat. Aztán otthon rajzoltunk.

Szeretem megfigyeli, hogy milyen sok mindent "magától" tanulnak meg a gyerekek, mellettünk és egymás mellett. A kicsi biciklizni a középsőtől tanult meg. Autókat rajzolni is csak úgy, "magától". Aztán most a puzzle lett a kedvenc. A puzzle kirakásban is nagyon különböznek a gyerekek, mint általában mindenben. S ha valami tetszik nekik, akkor azt számtalanszor ismétlik jó kedvvel, míg meg nem tanulják. Nem mert kell, hanem mert épp ez érdekes nekik.

Olvasás. Már rég elhagytuk az ábécés könyvet. Unalmas volt Csengének. Nem szeretett olvasni belőle, illetve csak egy kicsit. Igaz, a betűket mind ismerte már. A sz betűt nem a könyvből tanulta, hanem a konyhaasztalnál, evés közben érdeklődött a felől, hogy kell olvasni ha egy s és egy z van egymás mellett. És amikor a román "ă" betűt próbálta meg leírni szavakkal, én meg nem tudtam kitalálni, milyen betű is lehet, mert nem gondoltam román betűre! Az olvasással végül az lett, hogy olvasott, ami  érdekelte, címeket, Marék Veronika könyveket, Bartos Erika verses könyvet, aztán ami épp érdekelte és amihez türelme volt. A gondom az volt, hogy nem tudtam milyen könyvet adjak neki olvasni, elfogyott itthon az, amit olvasna, mert olyan könyv kell, amiben nem túl kicsik a betűk, nincs túl sok betű, és érdekes.  Aztán egy anyuka mondta, hogy igeverseket, bibliai történeteket is ki lehet nyomtatni olvasásra. Sok érdekes és izgalams történet van a Bibliában. Így bevontam Csengét a reggeli felolvasásba. Szívesen részt vesz.
Az jutott eszembe, hogy régen sokan a Bibliából tanultak meg olvasni.

Szeretem az édes semmittevéseket. Amikor nem tanulunk. És akkor csak úgy, előkerül egy-két ismeretterjesztő könyv, mert érdekes.  Azt hiszem ez az igazi tanulás, amikor nem azért jegyeznek meg dolgokat, mert kell, hanem mert fontos nekik. Így van ez beszélgetésekkor is, amikor kérdés kérdést hoz elő.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...