Word - neked van?

Informatikából a Word használatát tanulják a gyerekek. Lesz belőle felmérés is. Ez nem elméleti tudás (csak), gyakorolva a legkönnyebb megtanulni.
Mi nem vettük meg a Word-ot, a gépen valami ingyenesen is elérhető szövegszerkesztő volt, ezt használtuk.
Aztán a férjemnek eszébe jutott, hogy olvasott valahol olyat, hogy "TisztaSzoftver Program". Rákeresett a neten és megtalálta: http://www.tisztaszoftver.hu. Ingyenes otthoni használatra le lehet tölteni a MS Office-t a Magyarországon tanuló diákoknak.

Regisztrálni kell a  tanuló adatainak megadásával a https://o365.oh.gov.hu oldalon, majd kapunk egy mail-t felhasználónévvel, jelszóval és egy linkkel. Ez a link nem működött, viszont a http://www.office.com oldalon be lehet jelentkezni, majd telepíteni az Office365 csomagot max. 5 gépre.

Búcsú is lehetne...

Sokat gondolkoztam, hogy mi legyen ezzel a bloggal...
Egyre ritkábban írok ide. Néha visszajárok, rákeresek egy rajzra, az itt összegyűjtött linkekre vagy egyébre. Viszont nem érzem már motiváltnak magam újat írni. Annyi infó van a neten az otthonoktatásról, annyian és annyiféleképpen csinálják. Újat mondani nem akarok. Eddig is inkább csak részleteket osztottam meg arról, mi hogyan csinálunk egyes dolgokat.
Lehet, hogy egy-egy ötlet vagy munka, esetleg gondolat, tapasztalat még helyet fog kapni itt.
Lehet, hogy nem.
Egyelőre inkább visszavonulok a személyes blogomra. Ott írok majd, hol gyakrabban, hol ritkábban arról, ami mostanában foglalkoztat, örömet okoz vagy csak fel akarom jegyezni magamnak. Az nem tematikus blog, mindenféle van benne, változóan, ahogy magam is változok.
További jó tanulást, tanítást mindenkinek!

Vakáció!

Valaki megkérdezte az elmúlt héten a gyerekeimet, "Na és hogy megy az iskola?". Szörnyű kérdésnek tartom, magam is sokszor kívántam gyerekként, hogy bárcsak elmenne az iskola legalább egy időre. No de egyik gyerek válasza igazán a lényegre tapintott, amikor lelkesen közölte: "Jövő héten vakáció lesz!".
S hát itt van.
Olvasnak.
Játszanak. Bent és kint. Együtt és egyedül.
Tanulnak - azt ami érdekli őket, csak úgy.
Zenélnek.
Úgy érzem szükségünk volt erre a kikapcsolódásra, pihenésre. Ha lehetne én hat hetente tartanék egy pihenőt.
Hétfőtől újult erővel vágunk neki a közetkező 7 hétnek.

Heti "felolvasmányaim"

Mindig és mindenütt könyvek. Néha megelégelem és felhangzik: pakoljátok el a könyveket, amiket most nem olvastok. Ezeket az elmúlt 2-3 napban szedték elő, olvasták, lapozták, letették, újra kézbe vették, kiolvasták, felolvasták stb. És akkor eltűnnek a könyvek, hogy helyüket pár órán belül új könyvek vegyék át.
Mivel még sokat olvasunk fel a legkisebbnek, gondoltam, számba veszem miből olvastunk fel ezen a héten elsősünknek.

Ma egy hete kapták a gyerek a John Trent írta "Fekete-fehér Szivárvány"-t. Nagyon szép történet, öröm volt felolvasni a kíváncsi hatévesnek.

Fésűs Éva két könyve is előkerült, az "Ajnácska" és "A palacsintás király". Utóbbi felolvasását még nem fejeztük be.

Irene Howat: "Tíz fiú, aki megváltoztatta a világot" egyik kedvenc, most kérésre, másodjára olvassuk fel ezen a nyáron. Nálunk minél jobban tetszik egy könyv, annál többször kell újra és újra felolvasni.

Ez épp elég a tanulás és játék mellett. Mert valamikor aludni is kell. Jó éjszakát!

egy-négy-hat-tizenegy

"Erőm és pajzsom az Úr, benne bízik szívem.
Ő megsegített, ezért vidám a szívem, és énekelve adok neki hálát." (28.Zsoltár 7.v.)

Ezzel a szép zsoltárverssel indultunk idén neki az új tanévnek.
Talán már írtam, hogy minden tanév más. Változnak a gyerekek és változok én is, mi is, változik a tananyag, a kihívások.

Ez a tanév azért különleges, mert most először minden gyermekünk iskolás. A legkisebbnek is meg kell felelnie az általános iskolai követelményeknek.

Nem mondhatok semmi nagyot, tetszetőset. A félévi, tanévvégi jó eredményekért meg kell dolgozni, napról-napra. A jellemünk formálása pedig még kitartóbb munkát igényel és nehezebb.
A tankönyvekbe belelapozva, úgy látom sok új fogalmat kell elsajátítsanak, megtanuljanak használni. Évről-évre, ahogy haladunk a felsőbb osztályokba több időt kell tanulásra fordítani, hosszabbak, nehezebbek a leckék. Ez nem panasz, csak megállapítás. Persze a gyerekek is nőnek, érdeklődésük nem mindig egyezik a tananyaggal. De van tananyag (pl. 4-es olvasókönyv), ami sok élvezetes olvasmányt tartalmaz az én negyedikesemnek.
Szóval túl vagyunk az első héten, a szép új tankönyvek átlapozásán, az "ami érdekes, elolvasom" részen. Próbálunk kicsit korábban kikászálódni az ágyból. Van aki inkább kicsit korábban ébred, mert nem akar lemondani a felkelés előtti ágyban olvasás öröméről. A legkisebb is mindent megtesz, csak hogy reggel pizsamában is kapjon egy adag felolvasást, olyan anyához bújósan. És miért ne? Így tanuljuk azt, hogy olvasni öröm, reggel korán, napközben és este, amikor csak lehetőségünk van rá.

Remélem, hogy nem csak ismeretekben gyarapodunk ebben a tanévben, hanem jellemesebbek, kedvesebbek, megértőbbek, türelmesebbek leszünk, egyszóval bölcsebbek is.

Munkára fel!

Még a nyáron...

átvettem a két középsővel Románia földrajzát, az itteni negyedikes anyagot. Mivel itt lakunk, ezt is tudni illik.

Most is mint máskor, a legkisebb, aki csak úgy, hogy ne unatkozzon mellettünk volt, sokat tanult, és utazásainkkor tapasztaltuk, hogy sok információt meg is jegyzett.

Vakáció, maradj még!

Hogy telt el ilyen hamar ez a hónap, nem tudom.

Már írtam, hogy kedvenc "évszakunk" a vakáció. Ez a nyári vakáció pedig, nekünk nagyon rövid volt. Ha még két hónapig tartana, akkor se mondanánk: elég.

De itt a vége, sok szép emlékkel gazdagodva kezdjük az új tanévet.

Megvannak a tankönyvek (nagyjából). Tárolók, szekrények, polcok kiürítve, újra rendezve az új tanévre.

Megadatott nekem az, amire nagyon vágytam. A legkisebb elkezdett olvasni csak úgy, magától, kíváncsiságból, magának egy könyvből, kis neki való történeteket. Még vakáció előtt befejeztük a betűk tanulását. De nem akart elszakadni az olvasókönyvtől, hogy esetleg más könyvből olvasson. A napokban Magyarországon jártam és hoztam pár új könyvet neki, olyan kezdő olvasóknak valót, de megtiltottam, hogy bárki is felolvasson neki azokból a könyvekből. Arra gondoltam, hogy mivel már befejeztük a Játékházat majd ezekből fog nekem felolvasni, csak úgy az olvasást gyakorolni, ha kezdődik az iskola. És mindjárt másnap szóltak a tesók, hogy a húgica olvas magának. Később megkérdeztem tőle, mit olvasott és ő elmesélte. Számomra ünnep volt az a nap! Sokkal könnyebb így nekifutni az első osztálynak itthon tanulva. Persze azért még 2-3 évig fontos lesz a felolvasás, a többiekkel is így volt. De úgy érzem ez egy áttörés és hálás vagyok ezért Istennek.

Érdekes megtapasztalni, hogyan tanult meg a négy gyerek olvasni, mindenkinél másként alakult, mert bár testvérek, mindegyik csodálatosan egyedi. Örülök és kiváltságnak tartom, hogy mellettük lehettem ebben a tanulási folyamatban.

Már csak négy hét...

és vége a vakációnak!-döbbennek rá a gyerekek az idő múlására. Nem baj.
Volt zenetábor a két középsőnek, utazás a hegyekbe, eső, napsütés, megfázás (télen könnyű, nyáron művészet).

Harangkiállítás az udvarhelyi várban.

Erdélyi várak makettjei ugyanott.

Lego kiállítás Udvarhelyen.

Hegyek. Megunhatatlanul.

Vakáció!

Nagyon örülünk és nagyon vártuk a vakációt.
Néha úgy tűnik, hogy ez a semmittevés ideje. De nem az.
 A szülőknek talán teher a vakáció, amikor gondoskodni kell a gyerekeikről, hisz szünetel az iskola, ami egyben gyerekmegőrzőként is működik és sokaknak nincs kéznél nagymama vagy valaki aki ebben besegíthetne.
Nálunk, mivel a gyerekek a tanév ideje alatt nem járnak be a suliba rendszeresen, mi szülők gondoskodunk a gyerekekről. Mégis könnyebbségként éljük meg a vakációt, mert ilyenkor még inkább a magunk urai vagyunk, nincsenek iskolai tanmenetek, nem kell iskolában mérhetőt teljesíteni. Mi tervezünk magunknak.
A vakáció vagy iskolai szünet a pihenés ideje.
A gyerekeknek a növekedés ideje, hisz mi felnőttek nem sokszor gondolunk arra, hogy sok energia kell a növekedéshez. A nagy melegben, amikor alig lehet létezni, igazán nem hiányoznak az iskolai feladatok. Kell idő, amikor a gyerekek azzal foglalkozhatnak ami épp érdekli őket. Kell idő játszani, együtt lenni, sétálni, utazni, vendéget fogadni és vendégeskedni, filmet nézni vagy épp focit, gyakorolni a tanultakat, beszélgetni, lepkét, békát figyelni, s minden egyéb lényegtelennek tűnő elfoglaltsággal megtölteni a napokat.

Ezt a vakációt egy múzeumi látogatással kezdtük, egy Vasarely kiállítást néztünk meg. Nekem nagyon tetszett, s mint mindig ha a gyerekkel vagyunk, az ő türelmük szab határt az én vég nélküli nézelődésemnek. :)