Itthon vagyok gyermekeimmel. Ennek az életformának roppant gazdagsága leírhatatlan. Csak morzsák vannak itt. Emlék, ötlet, talán bátorítás.
2012. április 26., csütörtök
Örülünk
a tavasznak, a melegnek. A gyerekekkel mostanában inkább csak vásárolni sétáltam a közeli piacra, boltokba. A parkba inkább a mamával mentek ki, mert a nagy pocakommal nem tudtam sokat kint lenni. Ma viszont én voltam kint velük a parkban, jól éreztük magunkat. Olyan szép, meleg idő volt!
Szeretek sétálni velük és figyelni a madarakat, fákat, virágokat. Sok fát itt a környékünkön felismernek már a gyerekek a levél formájáról, a nagyobbik a törzsről is és emlékszünk, hogy ez itt almafa vagy szilvafa, cseresznyefa - ilyenek is vannak a tömbházak mellett, - sőt fügefát is láttunk, s most megnézzük a virágját, levelét. Most kezd nyílni a gesztenye. Aztán nézzük a virágokat, madarakat, bogarakat. Együtt tanulunk. Jó ez.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Jó olvasni a soraidat! Áldott babavárást és sok kitartást még így a végén :)
VálaszTörlésKöszönöm. Már nagyon várjuk a kislány születését, nagy találgatások folynak, milyen lesz a haja, szeme színe...
VálaszTörlésMinden JÓT nektek! Neked pedig különösen sok türelmet - talán a legemberpróbálóbb időszak ez az utolsó.
VálaszTörlésÁldott szülést! Kíváncsi vagyok az új lánykára - légyszi majd tegyél föl egy fotót róla.:)