Majdnem elfelejtkeztem a képről, ami még a télen készült ehhez a hónaphoz. Készítője máris önkritikát gyakorolt, mondtam neki, hogy akkor 4-5 hónappal kisebb volt, s a rajz nagyon jó.
Nálunk folytatódik a lepke vadászat, de most már nem kerülnek dobozba, csak megmutatásra Anyának, aztán, kiröppenhetnek a hálóból.
Egy eltévedt gilisztát is találtunk a sétány szélén.
Nagy az érdeklődés a történelem iránt, az űrutzás iránt.
Hárman együtt -a nagy meleg ellenére, jó kedvvel - sütöttek a egy sütit is.
Az este előadták Apának a gyerekek verset és éneket amit tanultak.
Az esti lefekvések is lassan későbbre tolódnak, aminek nem örülök, de hát olyan későn sötétedik és olyan keveset vagyunk együtt mind a hatan. Majd a téli óraváltás helyreráz bennünket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése