Fiam a pillangók hiányában elkezdett szöcskéket és tücsköket is lepkehálójába keríteni, de gond nélkül megfogja őket a kezével is és vigyázva tartja a markában őket míg dobozva vagy ennek híjján zacskóba teheti vagy ha az sincs kéznél, akkor nagy sajnálva elengedi őket. Egyszer mikor doboz nélkül ment ki a parkba Mamával egy zacsiba szedte össze a sok-sok tücsköt és hazahozta. (Én még látni se szeretem és sajnálom is a sok tücsköt.) Megnéztük a tücsköket és lementek Apával és szabadon engedték őket.
Falun láttunk egy imádkozó sáskát. Jó nagy volt, alig fért bele a dobozba. Tényleg úgy tartja elülső lábait, mintha imádkozna.
Lepkék:
A fentinek barnás sárga az alsó szárnya, csak amikor repül látszik.
Nem tudjuk még mindnek a nevét. Rájöttünk, hogy a mi növény és állathatározónk elég szegényes. A neten kell keressünk pedig elég időígényes feladat, már tettük ezt, de újra le kell üljünk.
Rovarok, tücskök, szöcskék. Engem nem nyűgöznek úgy le, nem szívesen fogom meg őket. Nem úgy a fiam. Itt csak néhány példány képe. Nem mondhatom, hogy csúnyák, akit érdekel annak szép és érdekes megfigyelni ezeket az állatok is. Sok szöcskének hiányzott az egyik hátulsó lába már mielőtt megfogta a fiam. Elég viszonatgságos lehet az életük.
Mostanában kevesebb lepkét láttunk, lehűlt az idő, most épp esik az az eső, érezzük, hogy elmúlt a nyár. Az elmúlt napokban inkább szöcskék kerültek a rovaros doboz fogságába egy rövid időre. De reméljük látunk még lepkéket ha kisüt a nap, hisz van amelyik októberig előfordul, úgyhogy remélem jelentkezem még ezzel a témával, s addig kicsit jobban kiigazodunk a lepkék világában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése