Lemaradtam a magyar mondókákról, versekről, gyerekdalokról, a románokat meg elfelejtettem. Így gyerekeimmel együtt tanultam én internetről, verseskönyvből, cédéről. Jó együtt tanulni.
Van a gyereknek pár gyerekverses kötetük, lapozzák is néha. De sokszor az netről keresek és találok verset nekik.
Egy ideje egy külön irattartóba gyűjtöm a már megtanult verseket, mondókákat.
Örömmel veszik kézbe, emlékeznek vissza a már-már elfelejtett versre, s nekem is könnyebb a valamikor fejből megtanult verset átnézni s mondani a legkisebbnek a parkban hintázáskor vagy csak úgy, amikor kedvünk van verselni.
S ha új verset tanulunk, azt kiteszem valahol a lakásban s miután megtanultuk elteszem a többi mellé. Ha találok egy jó verset, amit később szeretném ha a gyerekek megtanulnák, akkor egyszerűen beleteszem a mappába s mikor eljön az ideje, kéznél lesz, sőt lehet addigra már többször el is olvassák.
Ez a mi verseskönyvünk, minden lapjához szép emlék is társul, főleg ha valamelyik gyerek rajzot is készített hozzá.
Ui.
Tervbe vettem gyűjteményünk bővítését román és angol versekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése