2015. november 2., hétfő

Őszi szünet... után

Úgy elröppent ez az egy hét, mint egy álom.
Szemorvosnál és ortopéd orvosnál jártunk a gyerekekkel ellenőrzésen. Aztán irány a mamák! Mamák, mert nem csak gyermekeinket vittük el a mamához, hanem én is találkozhattam a mamámmal. Úgy éltünk mint az urak.


Hogy ezek a mamák mire képesek! Mire nagymama leszek talán én is ügyesebb leszek a konyhában, mert számomra ők utolérhetetlenek. Egyelőre azon igyekszem, hogy gyorsat, egyszerűt és lehetőleg finomat.
Nagyon jó volt találkozni rég nem látott rokonokkal is.
Aztán tapasztaltuk, hogy tényleg sok minden a fejben dől el. A gyerekek, akik eddig eléggé tartózkodóak voltak, ha kutyát láttak, mióta a szomszédba kiskutya került, ők is kutyát szeretnének. Eddig nagynéném be kellett zárja a kutyát, ha meglátogattuk, most egész idő alatt a kutyával voltak elfoglalva a gyerekek, senki nem félt, sőt magukkal hozták volna.

Most újra és lelkesedéssel tanulnak tovább. Ez nekem nagy segítség, nem kell noszogatni őket, hogy kezdjük már :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...