2015. január 14., szerda

Életjel

Újra jelentkezem itt.
Hála Istennek, jól vagyunk.
A január a megmérettetést hozza számunkra, ami családi kimozdulás nekünk, vagyis csomagolás több napra, utazás s ami ezzel jár. Hálás vagyok Istennek gondviseléséért. Betegek voltunk, de nem annyira, hogy ne mehessünk el. Jó meleg volt a szállásunkon. A tanárok nagyon rendesek voltak. Bár kint hideg volt, de se hó, se ónos eső nem akadályozott utazásunkban.

Eddig úgy tűnt sima az út ebben a tanulási formában akár érettségig is. Most már nem. Nem látok messze előre. Marad az Istenre hagyatkozás. (Úgy hangzik, mintha ez lenne a legutolsó, legrosszabb lehetőség, pedig messze ez a legjobb.) Volt már, hogy nem tudtuk, hogyan tovább és nem remélt módon nyílt új ajtó a bezárult helyett.

Néha gondolkozok, mi is legyen ezzel a bloggal, ami először csak személyes jegyzetnek indult, majd mások számára is látható feljegyzés lett itthon tanulásunkról. De most már egyre kevésbé az.

Gondolkozom ... s nehéz leírni gondolataimat.

Közben azt látom, hogy minden nap kihívás nekem. Sokat kell még tanulnom életvezetésből, szervezésből, összehangolásból.

A fiúnk szeret számolni. Ezért már korábban megkezdtük megtanulni a számokat írni egy amerikai tankönyv segítségével. Tetszenek ezek a tankönyvek, mert a gyerekeket nem kényszerítik kicsi kockás lapra írni. Örömmel is számolt, írt. Aztán most ősszel elővettem a Mozaik kiadó Számvázolóját. Nem vagyok büszke rá, de a végére értünk. A hetes számjegy igazán nehéz volt, mert nem csak kisebbre kellett írni, hanem két hullámos vonal is van benne. Ezt fogják kérni, ha elsős lesz. Így hát ha belepréselődtünk ezekbe s kis kockákba, jöhetnek érdekesebb feladatok is akár elsős vagy másodikos tankönyvből, le tudja majd írni. Mégis a legkézenfekvőbb fejben számolni, mert az írás nem könnyű még.


A másodikos román tananyagot is elkezdtük, miután végre befejeztük az elsőst. Kicsit le vagyunk maradva. Igyekszünk behozni a lemaradást. De ami nagyon fontos, hogy szívesen, örömmel tanul a másodikos románul, s ha román nagybátyjával találkozik csak úgy magától románul köszönti (bár D. már jól halad a magyarral), s nem csak a tankönyv s munkafüzet jelenti számára az olvasnivalót. Most ezekből tanulunk (de nem csak):


Színek tanulása a legkisebbel:


Közös munka - a két kisebb:


Egyéb szöszmötölések, a másodikos technika munkáiból kettő.



Könyvek (egy része) s olvasás ezerrel.


Játék és újra játék.


Ha lehet a tanulás is legyen játék - itt épp a törteket tesszük-vesszük.


Örülök, ha hallom, hogy más is az otthonoktatás mellett dönt, bár nem vagyok rábeszélős típus. S mostanában volt ilyen örömöm. S elszomorít ha látom, hogy ezt a szabadságot nem adják meg, vagy ellehetetlenítik.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...