2011. augusztus 4., csütörtök

Két hét -

két családbarát tábor van mögöttünk (lehet írok róluk valamikor később).
Lassan itthon visszaáll a megszokott életritmus.

A gyerekek megnőttek. Ezt a kinőtt ruhákon látom. De nem csak hosszban nőttek, hanem változtak, fejlődtek. Olyan jó ezt közelről megfigyelni!

Anita. Egyszer írtam, hogy nem érdeklik a mesék. Hát újra érdeklik. És úgy történt, hogy nem maradt olvasnivaló nélkül. Olvasott mesét, indiánregényt és ami még a kezébe került. Sokat. Azt is, amiről azt mondtuk, unalmas lesz neki.
Már régebb megvettem régi könyvként Solymosi László: "Sakkozzunk, gyerekek!" c. könyvet, hátha hasznát vesszük. Ott hevert a polcon, használtan nézett ki (az új könyv varázsa nélkül), nekem nem volt türelmem lapozni, megérteni, soha nem szerettem sakkozni, épp csak tudom melyik bábu hogyan léphet. Azért igyekeztem rendesen játszani Anitával. Ezen a héten az első sakk-matt után csak úgy az asztalra tettem a fent említett könyvet, ő meg csak azt bújja, rakosgatja a bábukat. Ebben már lemaradtam, marad a segítés és talán ősztől sakkör.

Újból azt látom, milyen jó várni, hagyni, hogy 'magától' elkezdjen érdeklődni valami iránt a gyerek, mert akkor önként és intenzíven tanul, nem mert kell, hanem mert belső vágy hajtja. Nem mondom, hogy mindennel így kellene tenni, talán, de sajnos nincs mindig idő és lehetőség erre várni.

Csenge. Elég jól olvas. Ez nekem nagy könnyebbség, mert soha nem tudtam eleget olvasni neki. Még most is kér néha, hogy olvassak neki, mert azért még munka neki az olvasás. De a táborozások alatt Nils Holgersont olvasta magának és majdnem a végére ért, én csak 12-15 oldalt olvastam neki, Apa is csak párszor pár oldalt. Barátkozik az összeadás és kivonás fogalmával, csak úgy magától.

Balázs. Nőtt és ügyesedett - mondom én. Néha azt látom, hogy eltanulta a rosszat a nagyoktól, főleg a hozzá korban közelebb állótól, de ez természetes. Két olvasó testvérrel maga mellett, elhatározta, hogy ő is megtanulja a betűket. Nagyon szereti az autókat és azt amikor a kormányhoz ülhet.

Mostanában kedvenc desszert a gyümölcs és dinnye melett a keksz szalámi (mert nagy melegben még ritkébban sütök), szeretik készíteni és főleg megenni. Ezt nem kell sütögetni, hamar kész van. A recept Anyósomtól van: 300 g kekszet összetörünk, hozzáadunk két kanál kakaót. 150 ml vízet felforralunk 150 g cukorral (max. 120 -at szoktam tenni), beleteszünk 100 g vajat. Mikor a vaj elolvadt a kekszre öntjük, összekeverjük. Rudat formálunk vagy golyókat, amiket kókuszreszelékben megforgatunk, hűtőbe tesszük, hogy megkeményedjen. Aztán megesszük. Nálunk egy ilyen kis adag még az elkészítés napján el szokott fogyni.
     
   

2 megjegyzés:

  1. Mesélj, kérlek, a családbarát táborokról.

    VálaszTörlés
  2. A keksz szalámi nálunk is megunhatatlan sztár! Erika

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...