2012. január 27., péntek

Elkezdtük újra

a tanulsát, a második félév anyagával. Őszintén szólva én várom a nyári szünetet, amikor azzal foglalkozhatunk ami épp érdekel.

Most már a kicsikkel is rendszeresen "tanulunk" egy keveset minden nap. Persze a középsővel lehet jobban, a kicsit semmiben nem erőltetem, neki kevesebb a türelme, kedve megülni, de így is látom, hogy sok minden ragad rá. Azt hiszem, sok mindent csak úgy magától is megtanul(na) a maga idejében, ezért nem is aggódom, ha valami nem megy még neki, hisz látom, hogy többet tud, jobban megért dolgokat mint ezelőtt egy-két hónappal. S ebben a korban annyira változó, hogy ki mit mikor ért, tanul meg. Eddig elmondhatom, hogy a három gyerek nagyon különböző volt ebben a korban, különbözött az érdeklődési körük, érezni lehetett mi megy nekik jobban, persze mindegyik más.

Csengével mostanában vágtunk-ragasztottunk. A Novum kiadó most már nem kapható "Csodás világ" nagycsoportosoknak való munkafüzetében vannak ilyen puzzle képek, amiket ki kell vágni és össze kell aztán illeszteni. Nem minden gyereknek könnyű az ollót jól irányítani. Komoly munka a vágás, főleg, amikor nem egyszerű négyzeteket kellett kivágni.



Lehet más színes képekkel is gyakorolni a vágást, ragasztást.
A tépés-ragasztás, mozaikozás sem könnyű, igazi munka a kicsiknek. Ezt a  vasárnapi iskolában kezdték el és itthon fejeztük be, a kép témája: Izsák születése.


Számolni is tanulunk. Mindenki a maga szintjén. A közel két év korkülönbség nagyon sokat jelent ebben a korban.



Mondókázunk, verseket, dalokat tanulunk, ismételünk, színezünk (én is, mert gyakran kérnek színezzek velük), játszunk. Sokat segít az ismétlésben az előző posztban említett memozálási, ismétlési rendszer.

Eljött az ideje a puzzle kirakásának is. Azt hiszem a kicsitől kapott kedvet a középső. Balázs fáradhatatlanul rakja ki egyiket a másik után. Csenge csak akkor ha nincs semmi érdekes olvasnivalója. S hogy sok könyvet kétszer-háromszor kiolvasott, sok van, amihez még nem nőtt fel, jut ideje néha puzzlet kirakni is.


Egyik nagy előnye, hogy már félév elején tudjuk milyen munkákat kell bemutatnunk rajzból és technikából a vizsgán illetve félév közben az, hogy tervezhetünk és jut időnk egyébre, ami nekünk tetszik vagy érdekel, főleg most, hogy nem lehet olyan sokat kint lenni. A héten ezt a kakas került sorra az Art Project for Kids-ről.


Érezzük, hogy a gyerekek nagyobbak, a kicsik is egyre inkább szeretik a társasjátékot -már amit ők is tudnak játszani. Szépek az esték, amikor együtt játszunk. (S csak hogy jobban hangozzon, mondjam, hogy "közben szavakat, színeket, számokat tanulunk", tanulunk nyerni és veszíteni? :) )


Csak hogy ki ne maradjon, egyik szobánk ablaka már december óta ilyen hópelyhes. Mégse hullt itt számottevő hó. De még van egy kicsi tavaszig, ezért reménykedünk.

2 megjegyzés:

  1. Kedves Otthon tanulók!
    Sajnálom, hogy otthon tanultok, és mégsem azzal foglalkoztok, amivel szeretnétek. Így majdnem olyan, mintha iskolába járnának, nem? Nem akarsz egy kicsit nagyobb szabadságot adni a gyermekeknek? Mi év közben kötetlenül foglalkozunk velük, mégis sikerrel teljesítik a számadást. Szerintem nem kell annyira görcsölni az iskola elvárásai miatt. Amúgy azt sem értem, hogy lehet, hogy kiadják nektek a rajz meg kézműves feladatokat. Ha hivatalosan magántanulók vagytok, akkor fel lehet őket mentetni a készségtárgyak alól, és akkor nagyobb lenne a szabadságotok,nem? Olvasd le, mi hogyan csináljuk Széplakon! Például nemrég raktam fel a Szivárvány II. negyedévéről szóló összefoglalót. Ajánlom szeretettel! És örülök, hogy ti is otthon vagytok a gyermekeitekkel!
    Andrea Réka BoldogSzerről

    VálaszTörlés
  2. Kedves Andrea Réka!

    A rajz és technika alól nem kértünk felmentést. Így olyan feladatokat is kapunk, amelyeket valószínűleg másképp nem végeznénk el. Ez nem árt, bár nem is feltétlen szükséges. Eddig félév közben kaptuk meg a listát, hogy mit kell bemutatnunk a vizsgán, most már félév elején megvan a lista, így jobban be tudjuk osztani az időnket, anyagot gyűjteni, tervezni és jut idő másra is. A vakációt pedig azért szeretjük, mert akkor nem kell semmit teljesíteni, ez persze nem jelenti, hogy teszünk semmit.

    Úgy érzem sokkal több idő jut azzal foglalkozni amivel szeretnénk itthon. Azt sem érzem, hogy "görcsölök" az iskola elvárásai miatt. Eddig elég lazán sikerült átvenni az anyagot, időben voltunk, vizsgák előtt volt idő lazítani.
    Ha lehetne itt "unschooling"-ozni, érdekes lenne megfigyelni, mit tanulnak meg, mi érdekli őket csak úgy maguktól. Mivel ez nincs igyekszünk, hogy átvegyünk az iskolai anyagot úgy ahogy nekünk megfelel.
    Szerintem minden család megtalálja a számára leginkább járható utat - amíg az nem teher, jó, akkor is, ha különböző módszereket, időbeosztást, anyagot használnak, hisz abban van a szépség, hogy nem vagyunk egyformák. Szívesen olvasok arról, mások hogy tanítanak otthon.

    Ez a blog nem lecke az otthon tanulásról, egyszerűen csak lejegyzek dolgokat, lehet nem is a lényeget, nem napló és nem is akarom kimerítően bemutatni, "példát adni", hogyan kell ezt csinálni. Elsősorban magamnak jegyzek meg eseményeket, dolgokat, pillanatképeket és családomnak.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...