2012. április 1., vasárnap

Nálunk

most minden lelassult. Kötetlenebb a programunk, főleg a kicsiknek, akiknek eddig sem volt nagyon kötött napirendjük. Ez persze nem jelenti azt, hogy semmit nem tanulnak. Sőt, nagyon sokat, ami épp érdekli őket. Ez nekem is jobb és könnyebb.

Nagyon jó együtt figyelni a tavasz érkezését. Sok fát ismerünk, lassan már tudjuk itt a környéken milyen sorrendben rügyeznek, virágzanak a fák.
Beszélgetünk a virágvasárnapról, húsvétról, arról mi történt régen és miért.
Emellett nagy várakozásban élünk, látni szeretnénk azt, akit nagyon szeretünk és ajándékba kaptunk, akiért régóta imádkozunk.

Sokszor volt már az az érzésem a kicsikkel, hogy nekik életszükséglet a tanulás. Ez nem feltételezi a ovodába járást. Itthon is rengeteget kérdeznek, figyelnek, próbálják megérteni ami körülöttük történik. Igazán jó velük lenni. Nézem most a legkisebbet, milyen kitartóan akarja megérteni, megtanulni, amit még nem lenne szükséges tudnia az óvodai "tanterv" szerint, csak ő akarja, kitartóan próbálkozik. Ott van amikor a nagyobbakkal tanulok, ráragad sok minden.

Nem könnyű a számolás, a számjegy és a mennyiség összekapcsolása, de nagyon akarja, próbálja és öröm látni, ahogy egyik hétről a másikra jobban megy neki. És nem mondhatom azt, hogy nem tudom milyen terv szerint tanítom, fejlesztem. Egyszerűen csak éljük az életünkket. Három körtét kell venni, vagy ha kettőt veszünk, azt el kell osztani, cukorkákat kell elosztani, almát, kekszet. Aztán itt a sok építőkocka, golyók, autók... Nem lehet kikerülni a számolást. Néha pedig úgy teszünk, mint akik komolyan tanulnak, de ez is csak játék:


A betűkkel is ismerkedünk. Tudom sok tanítási módszer van, láttam a neten, de nem volt időm, türelmem elolvasni. Egyelőre csak barátkozunk a betűkkel. Ez a módszer, amit használok nagyon bevált a középsőnél, többféle próbálkozás után, s bár minden gyerek más, most újra ezzel próbálkozom a legkisebbnél is, mert nincs energiám újat keresni vagy kitalálni.
Ismétlés a tudás anyja, tehát amit tanulunk azt újra és újra ismételjük, amikor a gyereknek van kedve hozzá, mert amit jókedvvel tanul az ember és a gyerek az sokkal könnyebben megmarad, a hozzá társuló kellemes érzelmek miatt.
Három és fél évesen bőven elég, ha felismeri a betűt, amit tanítok. Egyszerre tanítom a kis és nagy betűt. S ha még sem válik be a módszer, semmi baj, időben vagyunk, és az együtt töltött idő emléke is megéri.
Azt látom, hogy a két kicsi más.  A középső a betűk tanulása során szavakból is kiválogatta a tanult betűt. A kicsinek úgy látom érzem kevesebb is elég türelem, odafigyelés szempontjából. Lassan is haladunk, hetes kimaradással is. De nem azért tesszük ezt, mert kell, hanem mert jó nekünk. És persze nem ez az egyetlen mód a betűk tanulására. Ott vannak az autók rendszámai, le lehet rajzolni, ki lehet rakni gyurmából, pálcikából stb.


Néha munkafüzetezünk, főleg a középsővel. Sajnos a kicsit néha nem tudnám leállítani, míg a másikat kérleni kell. De sokat használtuk mostanában a Logico-t és a Lük-öt.


Az iskolás anyaggal igyekszünk haladni. Van amiből elég jól állunk, másból el vagyunk maradva, nem gondoltam, hogy többször szünetet kell tartsunk betegség miatt. Sokat segít az ismétlős rendszer, amiről már írtam egyszer. A tavaly sok igeverset tanultunk. Csak az ismétlés volt gond, e miatt sokat elfelejtettünk. Ennek a rendszernek a segítségével újra átvesszük a már megtanultakat és újakat is tanulunk. De nem csak igvers memorizálásra használjuk, hanem idegennyelv tanulásásra, dalok, versek, mondókák ismétlésére és amiről úgy gondolom jó lesz nem elfelejteni, azért is, mert mint magántanuló, nagyobb mennyiségű anyagból kell majd vizsgázni. S ha már egszer valamit megtanultunk, az ismétlés kisebb erőfeszítés, mint később újra tanulni, s ezzel a rendszerrel nem is unalmas.

Most ennyi. Lassan már nehéz nekem itt ülni a gép előtt.

6 megjegyzés:

  1. Áldott várakozást nektek! Nagyon szép szülést és addig is sok türelmet kívánok.:)

    Szeretettel:

    Eszti

    VálaszTörlés
  2. Feladat anyukának:
    A matekos képen hiba van, megtalálod?
    :DDD

    pepita

    VálaszTörlés
  3. He-he-he :))
    Milyen jó szemd van! Most akkor a tanár sem tud már számolni?

    Észre se vettem.
    Ötig nagyon jól megy a számolás. Aztán meg dolgozunk, de már kilenc-tíznél nem is számolja a fiú a pálcikákat, csak ragaszkodik ahhoz, hogy oda is tegyen pálcikákat, én meg nagy pocakommal alig bírok ott ülni vele a földön, figyelmetlen voltam - ilyen is van. Inkább a számokat figyeltem, mert azt akarom tudni, hogy öt fölött is jól felismeri-e őket, mert néha nem, bár szerintem ez három és fél évesen nem gond még.

    Hát a kilences és tízes meg van cserélve. Köszi. Így tanulunk. Előtte a 6 és 7 is fordítva volt, emlékszem, azt újraszámoltuk, helyretettük.

    Az is gond, ha számol valamit, hogy egy idő után gyorsabban mondja a számokat, mint ahogy az újjával mutatja a számolandót. De nem gond, ezt kinövi, a középsővel is volt így.

    VálaszTörlés
  4. á, igazából csak poénkodtam!

    Februárra ígértem neked egy levelet, háát, már április van, bocsánat. Legkésőbb húsvét után nekiülök, mert nem sokat leszünk itthon.

    Sok erőt kívánok, hogy hordozni tudd a pocakod!

    pepita

    VálaszTörlés
  5. Milyen rendes vagy! Gondoltam a levélre, hogy lesz-e, de nem akartam rákérdezni. Várom nagyon! És áldott ünnepet nektek!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...