2012. március 27., kedd

Egy idézetet

olvastam egy blogon a szülők elsőrangú felelősségéről, román nyelven.

„Înainte de toate şi mai presus de orice, părinţii trebuie să îşi instruiască odraslele în învăţătura religiei creştine… Cunoaşterea altor lucruri să nu reprezinte o realizare pe care s-o dorim atât de asiduu; în ce îi priveşte, copiii noştri pot atinge fericirea veşnică şi fără ea… Dar cunoaşterea doctrinei divine a cuvintelor Domnului Isus Hristos le este de milioane de ori mai necesară.” Cotton Mather

Nincs most energiám fordításra, a google pedig érthetetlenül fordít, elnézést azoktól, akik nem értenek románul. A lényege az, hogy a szülők elsőrendű felelőssége, a legtöbb amit adhatnak gyermeiknek, hogy megismertesék velük Jézus Krisztus szavait, tanításait.

2012. március 25., vasárnap

Kétségbeesés, cserbenhagyás...

ilyen szavakkal állt elém háromévesem, valahogy így:
-Anya, mikor kétségbeesünk Úr Jézus nem hagy el minket.
Igen, válaszoltam, gondolkozva, honnan jut ilyesmi eszébe, nem beszéltünk mostanában erről s közben a szavak értelmén, súlyán gondolkoztam, mert nem ismeretlen számomra a kétségbeesés. Most eszembe jutott, hogy a napokban halgattunk többször is egy éneket, aminek a szövegében vannak ezek a szavak:
"Jézus szeret téged...
Hogyha kétségbe fogsz esni, nem fog cserben hagyni,
Éjjel nappal vigyáz rád."

Jó lecke, nem lehet elég korán megtanulni.


2012. március 17., szombat

Ennek a hétnek

a nagy alkotása egy Magyarország térkép.


Nem kis munka volt. Ezt most kellett leadjuk az iskolába. Nem tudok nyilatkozni a hasznosságáról. Magamról elmondhatom, hogy nem szerettem térképeket rajzolni, pedig nekem is kellett sokat. Még jó, hogy volt annak idején sablonunk, azt körülrajzoltunk és megvolt az ország, csak be kellett rajzolni mindig azt, amiről épp tanultunk.
Amúgy mostanában Magyarország megyéit kellett tanulni. Ez nekem is új anyag. Ellenőrzésre kinyomtattunk a netről egy olyan megyetérképet, ahol nem voltak beírva a megyék nevei. Nagyon jó volt, ráadásul újra meg lehet ismételni. Mert egyre inkább látom: ismétlés a tudás anyja. Legjobb ezt játékosan tenni.

És még mindig virágozunk.


Közben keresek kézimunkákat, verseket tavasz és virág témában. Szeretném hogy rajzoljunk, vágjunk, ragasszunk, színezzünk, gyurmázzunk a kicsikkel.

Kaptunk egy cserépben tulipánt, alig bújt ki a levele a földből, annak a növekedését, virágzását fogjuk figyelni. Anitának rajzokat is kell készíteni róla.

2012. március 14., szerda

Olvasás - olvasmány

Az idén az olvasókönyvben nem csak történelmi olvasmányok vannak, hanem különböző magyar híres emberekről is tanulnak, olvasnak a negyedikesek.

Nekem sok lemaradásom van ezen a téren, csak úgy, mint Magyarország történelme, földrajza terén is. Most van alkalmam pótolni. Mégis, megjegyzem, teljes életet lehet élni, ezek ismerete nélkül is. Ezt csak azért jegyeztem meg, mert sok a tanulnivaló, engem is sok minden érdekel, azt hiszem sokkal intenzívebben tanulok most, mint iskolásként, illetve az ami érdekel jobban megmarad, mint amit akkor meg kellett tanulni. Az is fontos, hogy tudjuk, mi az, ami nélkül nem lehet - mindenki hite, meggyőződése szerint - teljes életet élni. Mert ha nem tudom melyik Európa legnagyobb hegycsúcsa (pedig ezt illik tudni), kisebb baj, mintha nem tudom miért élek, mi a célom a világban, hogyan kell bocsánatot kérni, meghallgatni a másikat, vészhelyzetben mit kell tenni stb.

Kempelen és a sakkozógép.
Nem rég olvastam a "Magyar tudódok és feltalálók"-ban róla. Most olvastunk az olvasókönyben is Kempelen Farkasról és híres sakkozógépéről. De ez nagyon kevés volt. Pl. az sem derül ki, hogy volt-e ember a sakkozógépben vagy sem.

Épp itt van nálunk az iskola könyvtárából Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló c. könyve (Móra, 1977), amit elfelejtett a lányom visszavinni, nem olvasta el, mert nem volt elég érdekes az eleje. Elhiszem, hogy tíz évesen érdekesebbek a Verne, Karl May és egyéb könyvek a MEK oldaláról. Első belelapozásra én sem lettem lelkes. De mikor órákat kellett várnom valami papírügyek intézése közben, elolvastam a könyv több mint felét, és nagyon érdekesnek találtam. Aztán lányomat is sikerült rávenni a könyv elolvasására. Mert érdekes (bár lányom szerint vannak ennél érdekesebb könyvek is).

Sokat tanultam. Elsősorban, hogy nem a sakkozógép a legfontosobb munkája Kempelen Farkasnak (1734-1804). Sokkal többet tett a hazájáért (Pozsonyban született), ő, egy ír bevándorló fia, aki megmaradt egyszerű embernek minden elismerések között. Itt, erre, ahol mi lakunk is megfordult nem egyszer, a vidék sokat köszönhetett neki. Aztán kicsit tisztázódott bennem hogyan is következtek az uralkodók Mária Terézia után. Ez az életrajzi regény kicsit történelmi is. Nem éppen tíz éveseknek való, de aki átrágta már magát a Verne és egyéb könyveken megbirkózhat ezzel is, akkor is ha még nem érti teljesen a történelmi összefüggéseket. Legalább annyi megmarad, hogy Kempelen Farkas nem csak sakkozógépek készített és ebben a gépben ember is ült, neki jutott eszébe, hogy a Dunán hídat kellene építeni, beszélő gépet és gőzgépet talált fel. És még sok minden fűződik a nevéhez. Olvassátok el a könyvet!

2012. március 13., kedd

Életünk alakulása

nem mindig terveink szerint sikerül.
Mióta utoljára írtam, nálunk sorban mindenki átesett egy lázas, köhögős, orrcsorgós, nem evős, pihenős időszakon. Ezért inkább a pihenés, a szünet, a játék volt az elmúlt hetek fő tevékenysége. Hála Istennek nem kellett antibiotikum senkinek. A felépülés viszont elég lassú volt, még mindig tart.

Folytattuk a teavirág hajtogatását.


Sok puzzlet raktunk újra és újra betegen. A kicsiknél érezhető a haladás, kitartás ezen a téren is.


Virágnál olvastam a Qwirkle-ről. Nálunk is bevált. Eddig megunhatatlan - a nagyobbaknak és felnőtteknek.


A Kánaán is hosszabb szünet után előkerült lábadozás alatt.


Mindőknek jót tett, hogy több idő jutott játékra, nem csak a fentiekre (fotó csak ezekről készült), mert tanulni nem volt erőnk. Sokszor egy-egy játékról szinte elfeledkezünk, hetes, hónapos kihagyással mikor újra elővesszük, szinte újnak hat.

Lassan viszont újra visszaáll a rendszeresség.

A Logico-t mostanában naponta használjuk a kisebbekkel. Feljegyzem magamnak mi az, ami nem megy egyből, amire figyelni akarok a közeljövőben.


A LÜK most kicsit háttérbe szorult. Játéknak, módszernek vannak időszakai nálunk. De azért néha elővesszük. Ez most épp egy nagyobbaknak való feladatosfüzet (Játékos matematika 6. - 10 éves kortól).




Újratanuljuk, mert elfelejtettük a két évvel ezelőtt tanult tavaszi verset, Gazdag Erzsi: Itt a tavasz.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...