"A hegy jött Mohamedhez"

Azt mondják, ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy jön Mohamedhez. Valami ilyesmi történt velünk is. :)

Napok óta csak bent vagyunk és túléljük a napokat. Egyik gyereknek tüdőgyulladása lett fülgyulladással a másiknak csúnya fülgyulladás és légcsőhurut. A többiek is taknyolódnak, köhögnek. Én már kétszer jobban lettem, most már hármadjára próbálok kigyógyulni ebből a csúnya influenzából.
Nem sok érdekes történik itthon. Tudom, látom, hogy kellene, de nincs hozzá erőm. Egyik nap 8 órakkor már leoltottuk a villanyokat, mert nem volt erőm fent lenni tovább. Mindenképp, most hogy gyógyuló félben vagyunk (remélem), maradt a kicsit korábban lefekvés, amit nem bánok.

Szürke, köhögős, orrszívós napjainkban igazán nagy meglepetés ért, mikor szinte az ablakunk alatt munkagép parkolt reggel 8 óra körül. Még pizsmában, elkezdődött az ablakba állás, bámulás csodákozás, figyelés. Több mint két órán át dolgoztak előttünk s mi mindent jól láthattunk. Egy fát "nyirbáltak" meg, mert főleg viharos szélben sok ága le szokott törni, már túlnőtte a tömbházat. A városházáról gondoskodnak így rólunk, nem tudom, hogy kérésre vagy panaszra. Már évek óta le-levágták az alsóbb ágakat, de most alapos munkát végeztek. Ilyen a modern városi favágás. Egy foglalkozás. Mondhatnám részünk volt egy extracurriculáris tevékenységben. Nagyon érdekes volt. Nem kellett elmenni, helyünkbe jöttek. S míg szinte állandóan valaki őrt állt az ablakban megvolt az átöltözés, reggelizés is.

Munka végén mindent szépen rendben, tisztán hagytak. Most már sokkal jobb a kilátásunk az utcára - bár ennek nem örülök, mert a sok zöld valamit felfogott a porból, zajból és a nyári meleg napfényből is. De így még több a fény a szobánkban s én ezt is szeretem.