2013. március 14., csütörtök

Változások

Remélem, hogy egészségi állapotunk jó fele változik. Ketten szednek antibiotikumot a gyerekek közül, s majdnem mindenki nyögi még az influenzát, ami már vagy 5 hete nem akar elhagyni, kicsit jobban leszünk, aztán rosszabbul, megint jobban és remélem eljön a nap, amikor letudhatjuk.

Az elmúlt hetek vagy lehet, hogy hónapok alatt, lassan, szinte észrevétlen négyévesünk nem tud meglenni a napi meseadagja nélkül. Kikéri, könyörgi magának. Olvasnak neki a nővérei és mi a szülei is. S ha jön hozzánk valaki, azt is megpróbálja rávenni meseolvasásra.

Az elmúlt hónapokban a két közbülső többször kérte, és megkapta az engedélyt, hogy együtt aludjanak, ilyenkor a nagyobbik, akinek könnyen megy a beszéd, mesét suttogott a kisebbik fülébe. Aztán egy nap nagy meglepetés ért: négyévesem kérte, hogy mondhasson nekem egy mesét. S olyan szépen elmondta a Piroska és a farkast - amit nem is emlékszem, hogy meséltem, olvastam volna neki, mintha olvasná, de nem éppen, mert valahol kicsit furcsán átszőtte a mese fonalát, de ezt csak az vette észre, aki ismeri a klasszikus változatot, mert nagyon logikusan vezette végig a gondolatokat. Ez azért érdekes nekem - aki nem vagyok szakképzett pedagógus (nem is feltétlen szükséges otthonoktatáshoz), mert nem meséltettem a fiam a mesélés kedvéért. Élünk itthon, beszélünk, beszélgetünk, mesélünk, sokat olvasunk. És eljött ennek is az ideje, megérett rá a gyerek. És egyre többet olvasunk neki, mert kéri, jön a könyvvel utánunk...

Közben nagyon lassan haladunk az olvasás tanulásával is. Írtam már, hogy a Játékház-ból tanulunk. Ez bevált Csengénél is. Kisebb-nagyobb szünetekkel tanulunk belőle. Az elején kétségbeejtő lassúsággal haladtunk, az volt az érzésem, soha nem sikerül két betűt összeolvasnia a gyereknek, persze soha semmit nem olvastunk el kétszer, mert az fárasztó és unalmas - s idővel, lassan már szavakat olvas ki egyedül, s ha segíteni akarok, szól, hogy egyedül akarja kiolvasni. Persze még messze nem tanultunk minden betűt, de azért van amit tud magától. Már próbált a hűtő ajtajára mágneses betűkkel szavakat írni, s a minap láttam, hogy képeskönyvben próbált kibetűzni egy szót, csak úgy magának (eddig csak az ábécéskönyvből betűzött).
Az iskola ahová a nagyobbik lányom jár eddig a Játékházat használta olvasás tanításra. Ettől a tanévtől átálltak a Mozaik Kiadó könyvére az "Ábécés olvasókönyv" -re. Kaptunk egyet kölcsön hatévesünknek, aki párszor beleolvasott, de nem találta nagyon érdekesnek, amit nem csodálok, hisz már a Narnia köteteket is kiolvasta és még sok más vaskos könyvet. De kézbe vette a fiúnk, így most kedve szerint (felváltva) használjuk a két ábécés könyvet. Megeshet, hogy nyárig nem érünk egynek sem a végére, sőt, szerintem ha rájön az olvasás hogyanjára, nem is kell már ábécéskönyv, Csenge is hirtelen abbahagyta, amint rájött, hogy egyedül is tud olvasni, s csak azt olvasta, ami érdekelte, egyik napról a másikra rávetette magát a képes könyvekre, meséskönyvekre s azóta nincs megállás. Gondolom Balázzsal is így lesz.

Aztán középsőink a számok bűvöletébe kerültek. Fiam nem egyszer kért már, hogy számoljak el neki billióig, de eddig még nem volt időm erre. Ha bocsánatot kérek, akkor biztosít, hogy milliószor is megbocsát. Hatévesünk néha este számok szárnyán száll álmországba, de érdekes módon mindig emlékszik hol hagyta abba, s következő alkalommal onnan folytatja. Múltkor azt hiszem 364-től kezdte a számolást.
Nem kellett matekóra a számolni tanuláshoz. Egyszerűen csak kérdeztek, néha egymást tanították. Ilyen egyszerű kérdéseket tettek fel séta vagy ebéd közben: mi jön 10 után, 19 után ... 99 után, 100 után, 109 után, ... 199 után, mi van 1000 előtt, mi van 1000 után, 1009 után ...
Sokat segített a videó, amire Virág hívta fel a figyelmet:


Sok jó ötlet van benne, érdekesebbek lettek a "tesi óráink" is.

Bibi nagyon kedves volt és nagyon megörvendeztetett, bejegyzésben megadta a linkeket ahol le vannak írva a fenti gyakorlatok. Beteszem ide is, lehet másnak is hasznára lesz:
A sulinet oldal ezen oldaláról elérhető, de kiteszem az évfolyamonkénti linkeket is: 1.évf., 2. évf., 3. évf., 4. évf. Köszönöm szépen.


Közben tízhónaposunk is megtanult lapozni s nagy örömmel lapozza a könyveket, bármit, ami a kezébe kerül. A jó példa hatásos, megvan a reményünk, hogy belőle is jó olvasó lesz.

1 megjegyzés:

  1. Kedves Bibi! Nagyon köszönöm ezeket a kincseket! Be is teszem a bejegyzésbe, amint lesz időm.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...