2013. szeptember 15., vasárnap

Szeptember

Naptárunk szeptemberi oldala egy reklámújságból készült.


A legkisebb itt él közöttünk, jön-megy, tesz-vesz és magától tanul, mindenben társul hozzánk a maga módján.

A ma-holnap 5 évesünk játszótársa már "iskolás" lett, vagyis kicsit szervezetebben tanul, kevesebbet játszik és még többet olvas. Ezért az 5 éves még jobban érzi, hogy neki is tanulnia kell, illetve több ideje jut a legkisebbel játszani. Türelemmel és szeretettel veszi maga mellé társul az 1 évest. Persze előfordul, hogy nem sikerül megegyezniük, de sokszor jókat játszanak.
Még nem kezdtünk el rendszerezetten tanulni, itt csak hétfőn kezdődik a tanítás, ezért neki ez a hét szabadon választott tevékenységekből állt. Volt játék bőven. Egy kevés a számítógépen, egy kevés a tablettán, több építőkockázás, szerepjáték, autózás, puzzle kirakás.


A héten kétszer is elővettük a Geomagot s a legkisebbel is megismertettük ezt a játékot, neki a kis fémgolyók tetszettek a legjobban. Volt társas játék is. Elsősorban Ligretto, párban játszva. Figyelmet, gyors reakciót igényel és persze tudni kell hogyan követik egymást a számok tízig. Tanulni egyszer kapott feladatlapot a héten. Annál többet játszott a Logicoval. Festett. Együtt sütöttünk kekszet a két közbülsővel - a formázás nagyon jó a kis kezek ujjainak. Kint pedig lepkét és tücsköt-szöcskét keresett.


Elsősünk számára a tanulás szó nem bír valami nagy vonzerővel, még kevesebbel az írás. De ez nem újdonság, tudom, hogy először kicsit panaszkodnia kell, aztán, ha nekifog megcsinálja amit kell, s végül kiderül, hogy nem is volt nehéz, kár volt előtte nyafogni, sőt talán érdekes is volt, menjünk tovább, mert nem fáradt el. Naponta írunk egy keveset, több szünettel, és tanulunk is. De nem töltünk ki mindent a munkafüzetben, füzetet pedig még nem használunk, bőven elég a munkafüzet, jut is marad is benne írni való. A matek könnyű és szép is, szeret a könyvben dolgozni. A mozaikos környezet nagyon szép kivitelezésű, örömmel tanul belőle. Mondókákat, dalokat is gyakorolt már Apával. Még nem beszéltem a tanító bácsival, de gondolom nem lesznek gondjaink az elsős követelményekkel. Jut idő olvasásra, könyvet könyv után olvas, a már olvasott könyvek mellé minden nap jön és kérdezi, hogy ezt vagy azt olvashatja-e. Ma barkobáztunk. Eléggé hátrányos helyzetben vagyok, mikor a nem tudom milyen könyvben olvasott állatra gondol, még jó, hogy aztán mutat róla képet és elmondja amit tud róla, így én is lehetőséget kapok a tanulásra. Falun az unokatestvérekkel való játszás után ő is kedvet kapott a Ligrettóhoz, amit csak párban játszva vállal. Amúgy úgy vettem észre már nem annyira visszautasító a társasjátékokkal. Sokat változott az elmúlt pár hétben. Babázik, lovakkal játszik, szerepjátékot együtt a többiekkel. Rajzol, színez. Puzzlet rakott ki. Örül, hogy van íróasztala. Nagyon szeret a parkban a mászókán mászni és futni is, rendszeresen kijárunk futni, nekem is jól esik (és rám is fér).

A legnagyobb most már hatodikos. Kevesebbet kell segítsek. Kötöttebben tanul, rendszeresen délelőtt és kora délután. Még nincs meg minden tankönyve. Ezért nem látom át jól az anyagot. remélem hamarosan megkapjuk a hiányzó könyveket, munkafüzeteket. Kicsit más lesz ez a tanév. Remélem jól megértjük magunkat az új tanárokkal.  Egyelőre jut idő olvasásra, játékra is (még).
Készített levélnyomatot a héten,


és Virág ötlete nyomán ez:

Röviden most ennyi.

Hálás vagyok Istennek gondviseléséért, az erőért, egészségért, ezért a különleges lehetőségért, hogy itthon lehetek a gyerekekkel, családomért. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...