2015. május 16., szombat

Bogarak


Az elmúlt héten két gyönyörű bogarat is megcsodálhattunk közelről.

Egy bőrfutrinkát talált Balázs az utcán. Azt hiszem, elmondhatom, hogy sose láttam. Emlékszem gyerekkoromban, ha bogarat láttam, azt eltapostam. Miért? Nem tudom. Talán mert féltem, csúnyának találtam. Most, mióta Balázs ilyen nagy érdeklődést mutat a bogarak iránt, már sokat tanultam, sokkal többet, mint sulis éveim alatt a bogarakról. Pedig most nem tanulok úgy, mint a suliban, egyszerűen csak rákeresek információkra s egy részük megmarad, mert érdekes, s mert érdekel.
Íme ez a szép bogár, a bőrfutrinka:


Miután megcsodáltuk, beazonosítottuk, visszavitte a fiam oda, ahol találta és szabadon engedte, hogy tovább egye a csigákat, hernyókat.


Véletlenül egy hangyabolyra is rábukkantunk, láttuk a járataikat, el is rontottuk, hogy tanulmányozhassuk, láttuk a petéket, lárvákat, amiket gyorsan el is költöztettek, másnapra csak az üres járatokat találtuk. Erről is elmondhatom, hogy most láttam először.

Másik nagy bogarunk egy nőstény szarvasbogár, ami valahogy a teraszunkon landolt.


Őt is szabadon engedtük, a kerten kívül.



Este újra a kerítésen belül volt, de reggelre elment.

S akkor most pár szót milyen eszközöket használunk lepkézéshez, bogarászáshoz.

Lepkeháló.


Először a kalapjával próbálta a parkban a káposzta és boglárka lepkéket elkapni a fiam. Aztán anyukám vett neki egy lepkehálót. Aztán mi is találtunk a Kauflandban. Nekünk ilyen van. De épp tagnap láttam az Auchanban hosszabb nyelű lányosabbat. Ügyes anyukák, nagymamák saját kezűleg is tudnak lepkehálót készíteni. A kislány, akitől lepkefogást tanult a fiam, nagymama készítette lepkehálóval szaladt a lepkék után- régi himzőkeretre varrt hálója volt.

Rovaros doboz.


Ez együtt volt a hálóval a csomagban. Nekünk van vagy három, mert már tört el hálónk (hugica közreműködésével), kellett pótolni. Doboz még nem tört el. A doboz teteje lyukacsos, a dobozon van egy nagyító is. Van még egy kerek dobozunk is, az a rovarfogó ollóval volt egy csomagban.

Végül a rovarfogó olló.


Ezzel fogott a fiam cserebogarat, szúnyogot, fátyolkát.


S talán még nem tettem ki ide, még áprilisban találtunk egy este egy nőstény szentjános bogarat.


Talán ennyi elég is most a bogarakról. Május második felében vagyunk. Ilyenkor már többször gondolunk a tanév végi megmérettetésre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...