Ez a félévi vizsga

szerintem igazán rendhagyó volt.
Először is, több mint egy órát késtünk. Mikor egyértelmű volt, hogy nem érhetünk be időben, felhívtam az igazgató urat, aki azt hiszem nem lepődött volna meg, ha azt mondom, hogy az útviszonyok miatt halasztást kérünk, de nem kértünk, mert az út fele már mögöttünk volt. Nagyon megértően biztosítottak róla, hogy várnak, megvárnak.

Mondhatnám azt is, hogy gyönyörű havas tájban gyönyörködhettünk, de mire odaértünk már igen belefáradtak a gyerekek a gyönyörködésbe én pedig hálás voltam, hogy nem havazódtunk el és végre megérkeztünk.

Másodszor én eléggé izgultam, mert soknak találtam az anyagot, több szóbeli tétellel, s a szóban való felelés nem erőssége a lányomnak. Már amikor évközben megkaptuk a követelményeket úgy éreztem nagyon nehéz lesz s ahogy készültünk többször is gondoltam, hogy sok mindezt megjegyezni. A tanárokkal még nem találkoztunk. Mi is vár ránk? Készítettem magam, hogy nem kell mindenből ötös (hogyne kéne!), ezek a jegyek nem életre szóló előrejelzések, fő hogy ne menjen el a kedve a gyereknek a tanulástól, hibázni mindenkinek szabad. S ha épp nem is tud valamit...
Pl. a nem tudom, miért fél évig hangtant tanulni. Persze nem fejtegettem a véleményem a gyerek előtt, hanem szépen tanultunk. De soknak tűnt. S arra gondoltam, milyen jó, itt nálunk nem tanuják olyan fárasztó részletességgel a nyelvtant és a nyolcadik osztály az utolsó év, amelyben még nyelvtant tanulnak. Persze van értelme a hangtannak is... És a többi... Azt hiszem úgy is éreztem, hogy én is vizsgázom, hogy na úgy-e, most már több az anyag, nem lehet otthon oktatni akármeddig, az elemi anyagot még csak meg lehet valahogy tanítani, de aztán...
Szóval nem épp "mindegy" volt mi lesz...

Ennek ellenére: kedvesen fogadtak. S mivel hosszú volt az út, az első - történelem vizsga után- uzsonnaszünetet kapott a lányom, mert bezzeg a hosszúra nyúlt úton evett szendvics nem volt elég.

A vizsgán bent lehettünk, mint eddig bármikor, persze hátul és csendben. A történelem tanárnő nagyon kedves volt és nagyon elégedett az évközben beküldött dolgozatokkal. Aztán jött a magyar és sorban a többi... Nem voltam bent minden vizsgán. De úgy néz ki, jól ment minden. S kaptunk olyan visszajelzést is, hogy látszik, dolgoztunk, jobban megy. Matematikát még nem javították ki, de hamarosan meglesz az is.

... mennem kell, folytatás következik...