Itthon vagyok gyermekeimmel. Ennek az életformának roppant gazdagsága leírhatatlan. Csak morzsák vannak itt. Emlék, ötlet, talán bátorítás.
2010. december 23., csütörtök
Felolvastam
az ebéd utáni pihenők alatt Barbara Robinson: A legeslegszebb betlehemes c. könyvet (Harmat, 2009). Anita már elolvasta, amikor megvettük, s szerinte ez nem egy jó könyv. Én még nem olvastam, csak ajánlót, s bár nem szeretek úgy felolvasni a gyerekeknek, hogy ne olvastam volna valamikor előbb magamnak a könyvet, most mégis megtettem. A nem jó könyvből érdekes könyv lett, néha megnevettette a lányokat. Nekem a végén kicsordult a könnyem... Jó volt elolvasni. Megállni és kicsit más szemmel is nézni a betlehemest.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése