2010. december 17., péntek

Játék

Olyan jó, amikor egy rég nem látott, használt játék előkerül!
Ezeket a Sapientino katicás játékokat a legnagyobbik kapta, de már rég nem használtuk, egyrészt mert a nagy kinőtte, a következő még nem nőtt bele, másrészt pedig, mert elromlott a katica, nélküle pedig nem érdekes a játék.
Apukám megjavította a kaicákat. Csenge pedig élvezi a játékot. Velem. És beszéltetem miközben párosít. Pl. az ellentéteknél nem elég csak észrevenni, hogy az egyik ajtó nyitva a másik csukva, nem elég azt mondani: ez így van, az úgy van, hanem együtt megnevezzük amit látunk. Jó így együtt játszani.
Érdekes a számolás. Gyorsabban mondja néha a számokat, mint ahogy az ujját vezeti, amikor számol valamit. Azt is észrevettem, hogy miközben kerestük egyik lapon, hogy miből van hat darab, számolás nélkül mondta: ez nem hat, mert három és négy van belőle. Balázs még csak az egyet és a kettőt ismeri fel, bár a bújócskának köszönhetően szinte hibátlanul számol tízig. Tetszik nekem ez a kicsi korkülönbség és az, hogy itthon lehetek velük, láthatom, hogyan változnak.

1 megjegyzés:

  1. Kedves Betti!

    Érdeklődéssel olvastam a blogod. Van bemutatkozó bejegyzésed, ahonnan meg lehet tudni, hogy a gyerkőcök hány évesek? Én nem tanítom itthon a gyerekeimet, de szeretném az együtt töltött időt minél szebbé, tartalmasabbá tenni, ezért szívesen tanulok a tiédhez hasonló blogokból. Nagyon köszönöm, hogy a tapasztalataid megosztod!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...