Emlékül

feljegyzek apróságokat teljesen közönséges hétköznapi vakációnkról. Semmi különös nem történik velünk. Többnyire itthon vagyunk. Kimegyünk a parkba. Vásárolunk a piacon, a boltban. Főzök. Eszünk. Játszunk. Nézzük a felhőket, hallgatjuk az égzengést. Megállunk hangyát, bodobácsot, virágot megcsodálni. Elég unalmas dolgok kívülről, de megélni azért elég izgalmas, főleg amikor kétségbe esem, mert a legapróbbnak nem elég finom se a leves, se a második fogás. A fagyi, az elmegy. Gyümölcsöt is elfogad, főleg kint a parkban. Sose hittem volna, hogy épp a negyedikkel, fogyó türelemmel kell majd az egész házat végigjárnom és szájába könyörögnöm az ételt, épp csak annyit, hogy éhen ne halljon. Szinte hitetlenül hallgattam több mint tíz évvel ezelőtt Adélt arról, hogyan eteti a csont és bőr egészséges Rékababát, aki ma is él, virul. Nem hittem volna, hogy velem is valami hasonló megeshet. Azért azt mondogatják nekem, hogy kicsi gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Most van itt az ideje az örömnek, míg mind itt vannak körülöttünk.

Geomag - fiam építkezett és fényképezett. Nem minden nap vesszük elő - talán ezért is megunhatatlan. Ugyanakkor amikor a legjobban játszik a gyerek elfogy az elem, nincs mivel tovább építkezni.
Csak akkor vesszük elő, ha az egy éves alszik, nehogy eltűnjenek a golyók.

Egy sok darabos nagyon apró puzzle. Példa a kitartó munkára.

A képzeletnek nincs határa.  Ha nem utazunk, hát rajzolunk, olvasunk, mesélünk.
Többször használtam már az www.artprojectsforkids.org oldal ötleteit. Most a hajó került sorra, nagy sikere lett. Először a lapot négyba hajtogattuk, hogy legyenek segédvonalaink a tájákozódáshoz. Azután rajzoltunk és vízfestékkel festettünk.

Jó móka volt legóból labirintus készíteni és játszani is vele. Ötlet a Csöppke blogból.

A geomag mellet a legó is -úgy tapasztaljuk, hogy - gyorsan fogyó elemkből áll.

Felolvasás: Livingstone élete
Olvasás: Nemo kapitány, A vadon titka-románul, s bármi ami kézbe kerül és épp érdekes.